Bizony, főleg a hűvösebbé váló időkben gyakran előfordul, hogy bármit megadnánk egy kis finomságért. Lehet az édesség, lehet egy jó kis zsíros pörkölt, netán valami tésztaféle.

Az ételek utáni sóvárgás általában ártalmatlan dolog, összefügghet a hormonszintünk változásával, nőknél például gyakori a menstruáció előtti napokban és a terhesség idején, de megjelenhet hangulatváltozással együtt is, vagy épp a fronttal.  Ezzel nincs is baj, ám ha túlzó méreteket ölt vagy túl gyakori, akkor érdemes komolyabban foglalkozni vele. Bizonyos nézetek szerint, ha gyakran sóvárgunk ugyanazon étel után, előfordulhat, hogy valamilyen tápanyagban szenved hiányt a szervezetünk, esetleg betegséggel küzd. A vashiányosok például gyakran kívánnak meg vörös húsokat vagy céklát, a kezdődő cukorbetegségnek pedig árulkodó jele lehet az édességek iránti kínzó vágy. 

Bánatevő vagy?

Ugyanakkor a tudósok legújabb kutatásai azt bizonyítják, hogy a legtöbb sóvárgás nem testi, hanem lelki tünet. Az étkezés érzelmi mankóvá válhat, sokan a stresszt igyekeznek élelmiszerekkel csökkenteni, mások pedig a depresszió kínzó tünetei ellen esznek, mert addig is boldognak érzik magukat. A fogyókúrázóknál is gyakori jelenség ez, ami azzal magyarázható, hogy ami tiltott, az édesebb, így a koplalós napok után gyakran kapják magukat azon, hogy kiürítették a látványpékséget. 

Mit ne tegyünk?

Ha ránk tör a sóvárgás, a legrosszabb, amit tehetünk, hogy éheztetjük magunkat. Ettől ugyanis még inkább felerősödik a kényszer, hogy együnk, és már nem is fogjuk beérni az eredetileg tervezett kis nasival. 

De akkor mit tegyünk?

– Ha azt tervezzük, hogy most mindenképpen befaljuk azt a három szelet tortát, ami a szülinapról maradt, először is üljünk le egy pillanatra, és gondoljuk át, vajon milyen gondolatok, érzelmek előzték meg az elhatározásunkat. 
– Miközben az előzményeken merengünk, kortyoljunk el egy nagy pohár ásványvizet. 
– Ha a vizet megittuk, gondoljuk át, hogy még mindig ragaszkodunk-e az eredeti elhatározásunkhoz, vagy már nem is kívánjuk az édességet.
– Ha még mindig kívánjuk, próbáljuk meg beérni egy fél szelettel.
– Ha a fél szelet torta nem elég, szeleteljünk fel egy almát vagy narancsot, csorgassunk rá egy kiskanálnyi mézet, és együk meg azt. 
– Ha az sem elég, üsse kő, jöhet a maradék torta, persze, csak akkor, ha a héten többször nem fordul elő ilyesmi. 

Forrás:
iStock

Sóvárgás ellen tangó…

Ha rendszeresen fogyasztunk olyan élelmiszereket, melyeknek magas a rost- és B-vitamin-tartalma, egyre ritkábban fog ránt törni a lelki alapú sóvárgás. Együnk sok teljes kiőrlésű lisztből készült kenyeret, rizst, burgonyát, persze ne zsírban sütve, de akár főtt tésztát is ebédelhetünk. A lényeg, hogy megtöltsük a gyomrunkat rostban gazdag ételekkel. A mozgás, a sport, egy jó mozi vagy séta a friss levegőn is elterelheti a figyelmünket az unalomevésről. Kapcsoljuk be a lemezjátszót, és táncoljunk végig egy tangót! A sóvárgás egész biztosan tovaszáll. 

Nasitipp édesszájúaknak

Gyümölcsös rizs

Akár tejből, akár kókusztejből főzzünk tejberizst. Aki a tejet nem szereti, vízben is megfőzheti a rizst, majd utólag összekeverheti joghurttal. A még forró rizsbe tegyünk mazsolát, banánt, reszelt almát, aszalt szilvát, végül csurgassunk rá mézet. Egy kis csészényi is elég belőle ahhoz, hogy az édesség utáni olthatatlan sóvárgásunk megszűnjön.