A lencse méltatlanul nélkülözött alapanyag a konyhában, kivéve az év legvégén és legelején, mégpedig egy babonának köszönhetően: ilyenkor még azok is lelkesen kanalazzák a lencsét, akik egyébként egyáltalán nem hisznek semmiféle babonának.

Az aprószemű, pénzérmére emlékeztető lencse ugyanis a bőség, gazdagság szimbóluma, ha sokat eszünk belőle az év első napjaiban, akkor garantáltan gazdagságot hoz – tartja a hiedelem, de nem csak nálunk. Ugyanis minden népnek megvan a gazdagságot teremtő népi hagyománya, amelyekben az aprószemű hüvelyesek és rizs mindig a bőséget szimbolizálja. Eggyel több ok arra, hogy lencsét együnk, de azért ne csak szilveszterkor és újévkor – és erre tengernyi jó érv van!

Mert a lencse az egyik legjobb alapanyag a konyhában: rostokban és fehérjében gazdag, tartalmas és laktató, sok B-vitaminfélét tartalmaz, ami az idegrendszerre bír többek között jó hatással, a legtöbb hüvelyesnél több fiatalító antioxidánst is tartalmaz, valamint rákmegelőző szelént. Magas káliumtartalma segíti a szívet és visszafogja a magas vérnyomást. Ha okosan készítjük el, akkor még diétába, mindenmentes étrendbe is jól integrálható, például saláta formájában.

Nálunk leggyakoribb lencsés fogás a lencsefőzelék, de készülhet belőle fűszeres leves is, de a főtt és pépesített lencséből akár fasírtot is készíthetünk – vagy éppen salátát! Mivel semleges az íze, nagyon jól fűszerezhető, lehet magyaros, mediterrán vagy akár izgalmas ázsiai ízvilág, amit a lencséhez párosítunk, vagy elleshetjük az indiai kedvenc, a dahl készítési módját, ez sem nehéz, de melengető és tartalmas.

A mi klasszikus barna lencsénk mellett létezik apróbb szemű vörös lencse, ennek nagy előnye, hogy gyorsan megfő, viszont könnyen szétfő, így ez leveshez ideális, van zöld lencse, amit a franciák kedvelnek leginkább, ez a Puy lencse, nálunk nehezebben beszerezhető, illetve az egyik legfinomabb lencseféle a fekete lencse, ami a nagyszemű beluga kaviárra emlékeztet látványban, így ezt beluga lencseként keressük, szerencsére már nálunk is egyre több helyen kapható. Nagyon mutatós élénkebb színű kísérőkkel, viszonylag gyorsan megfő, íze pedig kissé diós, nagyon finom. Most ebből készítettünk ünnepi és egészséges, könnyű és finom salátát.

„Vörös és fekete” lencsesaláta

Hozzávalók:

  • 25 dkg fekete (beluga) lencse
  • 1 közepes gránátalma
  • 1 narancs
  • 1 fej lilahagyma
  • 1 evőkanál mustár
  • 1 evőkanál méz
  • 3-4 evőkanál olívaolaj
  • 2-3 evőkanál balzsamecet
  • só, bors

Elkészítés: A lencsét szűrőbe öntjük, és folyó víz alatt alaposan leöblítjük, jól megsózott vízben feltesszük főni, kb. 20–25 percig főzzük.

Közben a narancsot gondosan megmossuk, a héjáből 1 teáskanálnyit lereszelünk, majd meghámozzuk, a narancs húsát felkockázzuk. A lilahagymát is megtisztítjuk, félbevágjuk, majd megint félbe, és negyedkarikákra vékonyan felszeleteljük.

A mustárt, a mézet, az olívaolajat és a balzsamecetet egy salátástálba tesszük, sózzuk, borsot őrölünk hozzá, és simára keverjük.

A lencsét óvatosan megkóstoljuk, ha már puha, de még kicsit harapható, akkor leszűrjük, majd melegen a mustáros-mézes öntethez adjuk a naranccsal és a lilahagymával, alaposan összeforgatjuk. 

Közben a gránátalmát félbevágjuk, a magokat kiütögetjük belőle, majd a lencsesaláta tetejére szórjuk, és 1-2 órát érleljük szobahőmérsékleten, majd a tálaláskor összeforgatjuk, így a gránátalma megőrzi roppanósságát, míg a lencse beszívta a finom és fűszeres öntetet.

Bőséget, gazdagságot, egészséget – ezzel az isteni salátával is – az új esztendőre!