Hideg, téli napokon az egyik legjobb étel a raclette, egy igazi közösségi étel, amit mindenki magának készít, hangulata és ízlése szerint. Barátokkal és családdal is az egyik legkellemesebb időtöltés ez a közös sütögetés az asztal körül, nagyon rákészülni sem kell, és biztos a siker.

A raclette lényege az olvasztott sajt, aki szereti ezt a sült, folyékony és krémes csodát, az hamar raclette-függővé válhat. Az étel eredetileg a svájci hegyekből származik, ahol télvíz idején nagyon is indokolt valami melengető, tartalmas étel, a sajt ehhez pedig igencsak jó alap, ráadásul néhány egyszerű kiegészítővel igazi lakoma válhat belőle. 

Ha valaki olyan szerencsés, hogy a svájci vagy francia hegyekben kóstolhat raclette-et egy kedves kis helyi faluban vagy városkában, azt láthatja, hogy a raclette-et profin úgy készítik, hogy a félbevágott sajtguriga vágott felületét felhevítik, majd a megolvadt, megpirult sajtot lekaparják (innen is ered a neve, a racler, vagyis kaparni igéből képződött a raclette). Az eredeti, egyszerű, úgymond „alapváltozat” esetén az olvadt sajthoz kisebb méretű héjas főtt burgonya jár, valamint némi savanyúság, többnyire ecetes gyöngyhagyma és csemegeuborka.

Az olvadt sajt csodája annyira népszerűvé tette ezt a végtelenül egyszerű és nagyon laktató, isteni ételt, hogy leleményes emberek megalkották az asztali raclette-sütőt, ami tulajdonképpen egy nyitott kis grillsütő apró füles tálkákkal, amelyekbe a sajt kerül, így mindenki magának sütheti-olvaszthatja a sajtot, az asztalra előkészített krumplival, kenyérrel, savanyúsággal, salátával, esetlegesen gyümölcsökkel vagy kolbász- és sonkafélékkel összeállíthatja a számára legkellemesebb falatokat. A raclette-sütők többségének a teteje grill funkciót is ellát, vagyis ez is forró, itt is piríthatunk kisebb húsfalatot, zöldséget, kenyeret...

Télen a legjobb baráti beszélgetések és bulik a fondü- és raclette-partik, a házigazdának is hálás szerep jut, hiszen csak előkészít, nem kell több fogást, sokfélét főznie, nem kell izgulnia, sikerül-e, vagy sem, hiszen mindenki magának készíti az ételt, ráadásul annyira mutatós és gazdag az előkészített asztal, hogy az elismerés sem marad el.

Mi kell egy jó raclette-hez?

Sajt! Létezik úgynevezett raclette-sajt, ez a téli hónapokban a nagyobb élelmiszerboltokban, szuperekben, hiperekben megtalálható, akár hazai gyártásban is, de gyakorlatilag bármilyen félkemény, zsírosabb, olvadékony sajt megfelel. Használhatunk trappistát, edamit, emmentálit, goudát, akár többfélét is, akár füstölt sajtot is...

Kell még főtt krumpli vagy bármilyen főtt zöldség, amihez jól illik a sajt – bátran bevethetünk karfiolt, kelbimbót, répát, zellert, de akár céklát, sütőtököt is, de eszméletlenül finom a sült sajt gyümölcsökkel: tehetünk az asztalra cikkekre vágott vagy kockázott almát, körtét, pár szem szőlőt, maréknyi diót, mandulát, de akár felkockázott ananászt. De nyers zöldségekkel is tarkíthatjuk a kínálatot: színes kaliforniai paprika csíkokra vágva, egy kis szárzeller is nagyon jó választás az olvasztott sajthoz.

Valami kis savanyú is kell, mégpedig azért, mert a sajt viszonylag zsíros, jó valami olyat is csipegetni mellé, ami savas, segíti a gyomor munkáját. A klasszikusan raclette mellé kínált csemegeuborka és ecetes gyöngyhagyma mellett jól jöhet egy kis zöldsaláta, olajbogyó, esetleg egy kis friss lila hagyma felkarikázva, kis sóval, ecettel meglocsolva...

Húsimádók hálásak lesznek, ha egy kis vékonyra szelt sonkát vagy kolbászt is előkészítünk, az olvadt sajt ezekhez is nagyon jól illik, de az asztal egyéb kínálatához is passzolnak, és akár meg is süthetjük a sajttal, vagy épp grillezhetjük a tetején. Ha hús is kerül az asztalra, akkor pár szelet kenyeret is készítsünk mellé.

Fontos tudni, hogy a sült sajt nem könnyű étel, a gyomornak mindenképpen kihívást jelent, és még ha segítjük is savanyúsággal és gyümölccsel, nem mindegy, mit iszunk mellé. Kerüljük raclette esetén a hideg üdítőket és ásványvizet, inkább bort vagy forró teát kortyolgassunk mellé, így a sajt nem dermed össze a gyomorban!