Nagyon szeretjük a morzsasütit, a tészta, a lekváros réteg és a tetején a ropogós morzsa hármasa szerintem annyira tökéletes, hogy nehéz neki konkurenciát találni, ráadásul ezzel vegán változattal, hozzáadott cukor nélkül készítve bármikor nassolható, és gyerekeknek is nyugodtabb szívvel kínálhatjuk.

Már jó ideje száműztem a cukrot a konyhából, és igyekszem mindent természetes édesítővel megoldani. Nekem nagyon bevált a datolya, leginkább a puha és szaftos Medjool fajta, ezzel a legkönnyebb dolgozni, viszonylag könnyen pépesíthető, és már elég sok helyen kapható. Ha ilyen nem áll rendelkezésre, akkor a szárazabb aszalt datolyát érdemes langyos vízbe áztatni, hogy felpuhuljon. Emellett agavé- és juharszirupot szoktam még használni, ezek is nagyon jók és nem mellesleg egészségesek.

A morzsasütit most liszt nélkül, csak magokkal és zabpehellyel készítettem, így gluténmentes étrendbe is beilleszthető, extrán ropogós, és senki nem mondaná meg róla, hogy "mentes", nálunk legalábbis nagyon nagy kedvenc!

Forrás:
Színek és virágok

Lekváros morzsasüti

Hozzávalók:
Az alaphoz:

  • 15 dkg kesudió
  • 15 dkg pekándió
  • 8 darab puha datolya
  • fél rúd vanília kikapart belseje
  • 1 evőkanál kókuszzsír (szobahőmérsékletű)

Valamint:

  • 1 kis üveg meggylekvár (cukormentes)

A tetejére:

  • 10 dkg gm zabpehely
  • 5 dkg őrölt mandula
  • 2 evőkanál agavészirup
  • 2 evőkanál kókuszzsír (szobahőmérsékletű)

Elkészítés: A sütialaphoz a kesudiót és a pekándiót késes robotgépbe tesszük, megőröljük, majd hozzáadjuk a mag nélküli datolyát, a vaníliát és a kókuszzsírt, és addig mixeljük, míg masszává összeáll. Egy kisebb sütőtálat sütőpapírral kibélelünk, egyenletesen belenyomkodjuk a masszát, majd megkenjük a lekvárral.

A tetejére a morzsához a zabpelyhet összekeverjük az őrölt mandulával, hozzáadjuk a kókuszzsírt és az agavészirupot, és ujjbeggyel összedolgozzuk, majd a sütire morzsoljuk.

180 fokos sütőbe toljuk, és légkeverés mellett 18-20 perc alatt megsütjük, majd a sütőből kivéve hagyjuk kihűlni, majd szeletelve tálaljuk.

Forrás:
Színek és virágok