A tökéletes rántotta omlós, puha és szaftos – halála, ha kiszárad, szétforgácsolódik. Vannak, akik egyben, mások darabosan szeretik, esetleg félig vagy jobban átsülve: ez mind ízlés dolga, de abban egyetérthetünk, hogy kellően ruganyosnak, lazának kell lennie. Ennek titka az alapos felhabosításban és némi tej – vagy inkább tejszín – hozzáadásában rejlik.

A rántottát süthetjük klasszikusan kis olvasztott zsíron, olajon vagy vajon is. Ha kolbászos vagy szalonnás rántottát készítünk, ahhoz zsiradék sem kell, elég kiolvasztani ezekből a fűszeres zsiradékot. De ha semlegesebb natúr, zöldséges vagy sajtos változatot sütünk, érdemes a vajat választani, mert sokkal lágyabb, tejszínesebb ízt ad, mint az olaj.

A rántottát szinte végeláthatatlan módon variálhatjuk, gazdagíthatjuk. Készíthetjük dinsztelt hagyma vagy póréhagyma alapokon, piríthatunk alá bármilyen zöldséget vagy gombát, süthetjük lecsósan, de rakhatunk bele sonkát, szalámit, felaprított felvágottat.

Ha a natúr változatot választjuk, a végén még akkor is gazdagíthatjuk reszelt sajttal, rátépkedett mozzarellával vagy rámorzsolt friss sajttal, rokforttal, de klasszikusnak számít füstölt lazaccal is egy ünnepi reggelinek.

A tökéletes rántottához tehát egy kevés vajat olvasztunk egy serpenyőben. A tojásokat tálba ütjük, először villával alaposan felverjük, majd tojásonként 2 evőkanál tejszínt és csipetnyi sót adunk hozzá, tovább verjük, majd a forró vajra öntjük. Ízlés szerinti keménységűre sütjük, egészben hagyva vagy darabosra elhabarva. Pirítóssal vagy friss kenyérrel, ráolvasztott sajttal, frissen őrölt borssal vagy finomra vágott petrezselyemmel meghintve, friss zöldségekkel, akár szelet sonkával vagy lazaccal tálaljuk.

További ripsz-ropsz tojásos csodák >>