Nem is olyan régen még ünnepi ételnek számított a cordon bleu, vagyis a sajttal és vékony szelet sonkával töltött, majd aranyló panírban kisütött hús, mára sajnos a menzák és a fagyasztott változatok sokat rontottak a megítélésén. Adjuk vissza neki, hiszen megilleti az elismerés!
A francia „kék szalagról” kapta a nevét ez az egyszerű, ám mégis elegáns, gazdag fogás. Története kacinfántos, és többféle anekdota is létezik megszületésére. A „cordon bleu” (ejtsd: kordon blő) eredetileg a Szentlélek lovagrend tagjainak volt megkülönböztető jele: a Szentlélek-keresztet kék szalagra fűzve viselték a nyakukban. A nemes lovagok tevékenységeiket hatalmas lakomákkal ünnepelték meg, így a kék szalag lassan a gasztonómiában is fogalommá vált.
Bár a lovagrend megszűnt, a fogalom megmaradt, olyannyira, hogy 1895-ben egy újságírónő, Marthe Distel A cordon bleu szakácsa címmel hetilapot jelentetett meg Párizsban, különféle gasztronómiai eseményeket rendezett, a nagy érdeklődésre való tekintettel a következő évben, 1895-ben főzőkurzust szervezett, ahol bemutatták az első elektromos sütőt és annak használatát. Akkora sikere volt, hogy szakácsiskolát alapított, kiváló szakácsokkal és új technológiákkal csábítva a résztvevőket. A cordon bleu, vagyis a kék szalag így lett a gasztronómiai kiválóság szimbóluma: az iskola ma is létezik, immár 10 országban 35 iskolával, a szakácsok és vendéglátóipari szakemberek fellegvára, évente 20 000 diákot képezve. Ide járt többek között Julia Child is az '50-es években, de sok Michelin-csillagos szakács pályája is a legendás iskolában indult.
Nem tudható biztosan, hogy hol készült először a cordon blue – mármint a fogás –, egyes források egy svájci hotelre, mások egy hajóra tippelnek, elnevezése mindenesetre jelzi, hogy gasztronómiai magasságokba szánta készítője, névadója. És valóban tökéletes is a maga nemében ez luxus-rántotthús!
Eredetileg vastagabbra szeletelt borjúhúsból készült, amelybe éles késsel zsebet vágtak, majd ebbe került a vékony szelet érlelt sonka és a zsíros, olvadós sajt, a bundázás után pedig francia módra vajban sütötték ki.
Természetesen készíthető más húsból is: a pulykamell és a csirkemell a legideálisabb, mert ezek könnyebben átsülnek, ízre pedig semlegesek, így teret engednek a sonka és a sajt aromáinak. Ezeket érdemes gondosan megválogatni, ízesebb sajtot választani, például emmentálit, de akár füstölt sajttal is finom, és ha lehet, a sonka is jobbféle legyen: meghálálja!
Csirke cordon bleu
Hozzávalók:
Elkészítés: A csirkemellfiléket lapjában kettévágjuk, két fólia között kissé kiklopfoljuk, sózzuk, borsozzuk. A hússzeleteket kiterítjük, vékonyra szelt sonkát teszünk rá, majd szeletbe vagy hasábba vágott sajtot, feltekerjük, ha szükséges, fogpiszkálóval megtűzzük.
A panírozáshoz lisztet, kis sóval elhabart tojást és zsemlemorzsát készítünk elő, majd a töltött csirkemellet a hagyományos módon lisztben, tojásban és zsemlemorzsában megforgatjuk. Bő, közepesen forró olajban szép pirosra sütjük, félidőben megforgatva, majd alaposan lecsepegtetve papírtörlőre kiszedjük.
Forrón tálaljuk ízlés szerinti körettel – saláta, párolt zöldség, krumplipüré és sült krumpli is illik hozzá.
Ez is érdekelhet: Francia konyha magyar szívvel
Egy szakácskönyv, amely jóval több, mint receptek gyűjteménye. A főzés filozófiája tárul fel előttünk könnyen érthető és tanulható formában. Aki ezt a könyvet forgatja, rájön, hogy a konyhaművészet milyen könnyen elsajátítható, hogy a bonyolultság nem más, mint egyszerű folyamatok következetes ismétlése. E könyv ismerete felfedi előttünk a konyhaművészet titkait, mesterfogásait, és persze ami nem mellékes: finom, rafinált, kifinomult ízeit, alkalmazkodva a hazai szokásokhoz és lehetőségekhez.
A könyv részletesen tárgyalja a konyhai alapműveleteket és alapkészítményeket, beavat a mártások, előételek, köretek, pástétomok és terrinek titkaiba, mesterfogásokat árul el halakról, rákokról és húsokról. Több mint 300 receptjének elkészítését 250 fázisfotó segíti.
Palacsinta @csokibolondoknak
Gyors
Olcsó
Főzés nélül
Maradékból
